Szentségek

A SZENTSÉGEK hatékony jelek, amelyeket Krisztus alapított és adott az Egyháznak.

A szentségekben Krisztussal találkozunk, és ô MEGSZENTELÔ KEGYELMET ad nekünk.

A szentségek ex opere operato hatnak. Ez azt jelenti, hogy a szentségek feltétlenül megadják a kegyelmet, mert rajtuk keresztül Krisztus cselekszik. Mégis, ha méltatlanul vesszük a szentséget, akkor a szentségben megadott kegyelmet nem kapjuk meg, vagy pedig hatástalan marad.

• Az ember akkor méltatlan a bérmálás, az Oltáriszentség, a papszentelés és a házasság szentségére, ha tudja, hogy van megbocsátatlan halálos bűne.
• A bűnbocsánat szentségét akkor vesszük méltatlanul, ha egy súlyos bűnt tudatosan elhallgatunk.
• Aki az Oltáriszentséget vagy a bűnbocsánat szentségét méltatlanul veszi, az nem kapja meg a szentség kegyelmét.
• Ha a bérmálás, a papszentelés és a házasság szentségét veszi valaki méltatlanul, akkor a szentség hatástalan marad. Amint elnyeri a bűne bocsánatát, ezeknek a szentségeknek a kegyelme hatékonnyá válik.

Ennek ellenére a szentségek nem függenek sem a szentség kiszolgáltatójának lelkületétôl, életszentségétôl, sem pedig a befogadók bármiféle cselekedetétôl, -- kivéve hogy ez utóbbiaknak méltóknak kell lenniük.A megszentelô kegyelem Isten ingyenes ajándéka, amely lehetôvé teszi, hogy Isten gyermekei legyünk, részesedjünk az isteni természetben és az örök életet örököljük.A súlyos bűnt azért nevezzük halálos bűnnek, mert megöli Isten életét a lélekben: a megszentelô kegyelem elvesztéséhez vezet. A hét szentség neve:

1. Keresztség
2. Bérmálás
3. Oltáriszentség
4. Bűnbocsánat (vagy bűnbánat) szentsége
5. Betegek kenete
6. Egyházi rend
7. Házasság

A szentségek Krisztustól alapított és az Egyházra bízott hatékony jelei a kegyelemnek, amely által isteni életben részesülünk. A látható rítusok, amelyekkel a szentségeket kiszolgáltatják, jelzik és meg is valósítják az illetô szentség sajátos kegyelmét. Meghozzák gyümölcsüket azokban, akik azokat a megkívánt feltételek mellett felveszik. (KEK, 1131.)A kegyelem révén részt veszünk Isten életében és bevezettetünk a Szentháromság belsô életébe: a keresztségben a keresztény elnyeri Krisztus, a Test Feje kegyelmét. ,,Fogadott fiúként'' ettôl kezdve ,,Atyának'' szólíthatja Istent, éppúgy, ahogy az egyszülött Fiú. Adományként kapja a Szentlélek életét, aki ôt szeretettel árasztja el és aki az Egyházat alakítja. (KEK, 1997.) A halálos bűn az emberi szabadság radikális lehetôsége, mint maga a szeretet is. Maga után vonja a szeretet elvesztését és a megszentelô kegyelemtôl való megfosztottságot, vagyis a kegyelmi állapot semmivé válik. (KEK, 1861.)

forrás: A katolikus hit elemei